Bonnie lenyűgöző pontossággal és gördülékenységgel kezdett árnyékbokszolni. Egy faágat ütött meg a végén, amit sikerült eltörnie anélkül, hogy a leveleket megzavarta volna. Mindenki megdöbbent. Scottnak leesett az álla. Úgy néztek Bonnie-ra, mintha egy szörnyeteget láttak volna. – Jól megnézted? Bonnie megállt és Orsonra nézett. Az öregúr le volt nyűgözve. – Tökéletesek voltak a mozdulataid! Biztos kickbox szakértő vagy. Scott megköszörülte a torkát, és odalépett hozzá, elpirulva. – Kisasszony – ööö, asszonyom, sajnálom, ha megbántottam. Bonnie kuncogott. – Nem vagyok szakértő. Csak azért tanultam kickboxolni, hogy egészséges maradjak. – Meg tudnál tanítani néhány mozdulatot? – Én is szeretnék tanulni! Bonnie-t hamarosan körülvették az öregurak, akik mindannyian lelkesen akartak tőle tanulni. Ebben a pillanatban egy hang azt mondta: – Ő csak egy szélhámos. Bonnie a hang forrása felé nézett. Egy fiatal nő, aki körülbelül 18 vagy 19 évesnek tűnt, odasétált. Átlagos magasságú volt, és egy majdnem kétméteres, vaskos férfi követte őt. – Fogd be a szád, Kay! – korholta Orson. – Ő csak egy csaló, nagypapa. Le akar nyűgözni titeket, hogy átverhessen! Kay Bonnie és Orson közé állt, és rájuk meredt. – Dehogyis! A mozdulatai tökéletesek voltak! – mondta Orson komolyan. – Túl hiszékeny vagy, nagypapa. Biztos sokszor csinálta már ezt. Fogadok, hogy csak ezeket a mozdulatokat ismeri. Úgy tesz, mintha szakértő lenne, hogy fizessetek azért, hogy tanuljatok tőle! – Biztos vagy benne? – ráncolta a homlokát Orson. Scott a combjára csapott, és mérgesen mondta: – Kaynek igaza van! Hogy lehet valaki ilyen fiatalon ilyen jó a kickboxban? Biztos, hogy szélhámos! A többiek suttogtak egymás között, miközben Bonnie-ra pillantottak. – Húzz a picsába, különben hívom a rendőrséget! – kiáltotta Kay Steele, miközben ellökte Bonnie-t. Bonnie nem akart vitatkozni velük, de ideges volt, amiért szélhámosnak nevezték. És amiért a fiatal nő azt mondta neki, hogy húzzon a picsába, is. – Van bizonyítékod arra, hogy csaló vagyok? Elvettem a pénzüket? – Hát, ha nem lennék itt, megtetted volna, nem? Bonnie felvonta a szemöldökét. – Szóval nincs bizonyítékod. Azt hiszed, a rendőrök el fognak hinni? – Én… Kay zavarban volt. Bonnie folytatta: – És beperelhetlek rágalmazásért, tudod. – Perelj be? – Kay nem akart hinni a fülének. Soha nem látott még ilyen szemérmetlen csalót! – Szóval azt mondod, hogy nem vagy szélhámos? Mi lenne, ha sparringolnál a testőrömmel? Elhiszem neked, ha le tudod győzni. – Persze, de ha veszít, bocsánatot kell kérnie tőlem. Bonnie nem volt kicsinyes ember, de nem szerette, ha lökdösik. – Rendben, megegyeztünk! De ha veszítesz, bocsánatot kell kérned tőlem, a nagypapámtól és a barátaitól. És élőben kell megtenned online, hogy mindenki tudja, hogy egy átkozott szélhámos vagy! Kay meg volt győződve arról, hogy Bonnie egy gonosz csaló, aki az időseket célozza meg. Orson közelebb lépett. – Csak hagyd őt békén, Kay. – Nem tehetjük, nagypapa! Lehet, hogy azért célzott meg téged, mert híres festő vagy. Híres festő? Orson? Bonnie rájött, hogy az öregúr egy jól ismert festő. A nagymamája nagyon szerette őt, és a nagypapája a hardcore rajongója volt. – Csak hagyd békén, jó? Orson nem akart jelenetet rendezni. – De nagypapa, ő… – Hamarosan iskolába kell mennem. Megcsináljuk ezt vagy nem? – szakította félbe őket Bonnie türelmetlenül. Kay nem akarta elhinni, hogy Bonnie még mindig keménykedik. – Sparringolj vele, Milo. Ne fogd vissza magad, jó? Azt akarta mondani neki, hogy bánjon óvatosan Bonnie-val, mivel lány, de most már nem. „Te kérted ezt!” – gondolta Kay. – Igenis, kisasszony. Milo ropogtatta a nyakát, majd a csuklóit, majd az ujjait. Hatalmas és vad volt, és olyan ijesztően nézett ki, hogy bárki elmenekült volna félelmében. De Bonnie csak a homlokát ráncolta, és türelmetlenül mondta: – Sietek, jó? Csak csináld már. – Nem akarsz először bemelegíteni? – kérdezte Milo, felvonva a szemöldökét. – Nem, ha te vagy az ellenfelem. Ő csak tényeket közölt. Nem akarta sértésnek szánni. – Hogy mersz ilyet mondani! Milo feldühödve hatalmas öklét Bonnie arca felé lendítette…