ÉJSZAKAI SIKOLYOK D anika aludt, de pontosan tudta, mikor szűnt meg egyedül lenni. Bezárta az ajtaját, és csak egy valakinek volt kulcsa, hogy kinyissa. Szemei hirtelen felpattantak, és az ajtót bámulta. Lucien állt ott, arca hideg és megfejthetetlen, mint mindig. Danika valami mást érzett abban a pillanatban. Hideg futott végig a gerincén. A gyűlölet, amit iránta érzett, visszatért a szemébe. Nem