Letette az ebédlőasztalnál a székére, és egy kis tál zabkását szolgált fel neki friss gyümölcsökkel és egy kanál tejszínnel a tetején. Lehúzta a fejét, és lassan evett, próbálva elkerülni a tekintetét az asztal túlsó oldaláról.
– Otthon kellene maradnod, amíg a sebeid be nem gyógyulnak – mondta az újságja fölött.
– De már vannak terveim – mondta. – Találkoznom kell egy barátommal.
– Nos, mondd le
















