Gabby Zack egyedül ült egy bárpultnál, iszogatva, amikor egy férfi közeledett hozzá. "Szia, édesem." Leült mellé, közel, és ránézett. "Tudtam, hogy itt talállak." Úgy tűnt, felismeri. "Mi ez a hangulat? Ez nem is rád vall."
Gabby rá se hederített, nem érdekelte. "Ki maga?" - kérdezte.
A férfi meglepetten nézett rá, kicsit mérgesen, hogy nem ismeri. "Hah! Ki vagyok én? Ne mondd, hogy nem tudod." - mondta, és flörtölve megérintette a vállát.
Gabby eltolta a kezét. "Nem tudom, ki maga." - mondta, és felállt, hogy elmenjen.
Felállt, hogy elmenjen, de a férfi megragadta a kezét. "Hé, ribanc!" Most már nagyon mérgesnek tűnt.
A bárban lévő emberek odafordultak, hogy lássák a jelenetet, és nézték őket.
Gabby hideg szemmel nézett rá. "Azonnal engedd el a kezem!" - kiáltotta, és a táskájával megütötte a kezét.
Kiszabadította a kezét, és dühösen nézett rá. "Nem érdekel, hogy ki a fene vagy, vagy naiv és buta vagy ahhoz, hogy megértsd, amit mondok. Még csak egy úriember sem vagy."
Lefelé nézte tetőtől talpig, megalázva őt. "Néztél egyáltalán tükörbe, mielőtt idejöttél?" - kérdezte, és befogta az orrát. "Úristen, sárt szagolsz. Frissülj fel, ha egy csinos hölgyet akarsz, és borotválkozz meg, mert undorító az arcod." - mondta neki, megfordult, és otthagyta őt döbbenten.
...
Carlos Zack egy étterem VIP termében ült egy új-zélandi rendezővel. Evés után megbeszélést folytattak.
"A legutóbbi botrányodról szóló pletykák, vagy inkább hírek után már majdnem visszavontuk a szerződést, de látva, hogy nagy válság nélkül megoldod ezt a problémát, megbízhatónak és hitelesnek találtunk ehhez az üzlethez." - mondta a rendező mosolyogva.
Carlos gyengéden elmosolyodott. "Köszönöm szépen a bizalmat. Nem fogok csalódást okozni, a cégem mindent megtesz, hogy elcsitítsa a mostani híreket." - mondta Carlos.
"Biztos vagyok benne, hogy mindenre képes vagy." - A rendező enyhén nevetve bólintott.
Carlos arca újra komolyra vált. "Ami a produkciót illeti, megállapodtak már abban, hogy mikor jönnek?" - kérdezte.
"Igen." Átadott egy aktát Carlosnak. "Ezek a lépések, és ez a hétvégén kellene lennie." - mondta.
"Már mindent előkészítettünk. Arra számítok, hogy nyugodtan lebonyolítjuk ezt." Mindketten bólintottak, és folytatták a beszélgetést.
Triffany Joey eközben pizzát szállított ugyanabba az étterembe. Bekopogott egy szoba ajtaján, és lassan kinyitotta.
"Megérkezett a pizzája." - jelentette be. Négy férfit látott alkoholt inni, és belépett. "Sziasztok, megérkezett a pizzaszállítmány." - mondta nekik.
Mindannyian felnéztek, és egyszerre felkiáltottak. "Hú, milyen szép." Triffany lesütötte a szemét.
"Hé, te!" - kiáltott valaki, mire felnézett. "Nincs már szükségünk a pizzára." - mondta neki.
"De önök adták le a rendelést." - mondta neki.
"Késtél." - mondta, és ivott az alkoholjából.
"Sajnálom, forgalom volt." - kért elnézést Triffany.
A fiú gúnyosan felhorkant. "És megvárakoztattál minket. Nincs rá szükségünk többé!" - emelte fel a hangját.
Triffany beleharapott az alsó ajkába, nem vihette vissza a pizzát, mert már leadták a rendelést.
Körülnézett az asztalon, és látott néhány italt, és eszébe jutott egy ötlet, elmosolyodott. "Ha megiszok két üveg alkoholt, akkor újra kell gondolniuk." - mondta nekik.
A férfi gúnyosan felhorkant. "Kettő kevés, miért nem iszol meg négyet." - mondta neki.
"Akkor gondolom meg, ha megiszol öt üveget." - mondta egy másik, és mosolyogva nézett rá.
Triffany rájuk nézett, most nem állt készen a visszavonulásra. "Rendben akkor."
Közelebb ment az asztalhoz, és ők elkezdték biztatni, befejezte az első üveget, majd a másodikat.
Az egyikük ránézett. "Már két üvegtől is eléggé részeg vagy, miért nem adod fel most, fizeted ki az italokat, és mész a pizzáddal." - mondta neki nevetve.
Triffany ránézett. "Nem adom fel könnyen." Fogott egy másik üveget, és befejezte, már kissé spicces volt.
"Hű!" Csodálkozva néztek rá, hogy iszik meg egy másikat.
"Jól bírja az ivást." Az egyik nevetett, és odaadta neki a negyedik üveget, és kissé ittas küzdött, hogy megigya.
Tudta, hogy most jól szórakoznak, de nem állt készen a feladásra, az italokért és a pizzáért fizetni vereséget jelentene a számára.
Befejezte a negyedik üveget, és pihent. "Meg tudom csinálni..." - mondta halkan, miközben kifújta a levegőt. Fogta az ötödik üveget, és ránézett.
"Hé, ez rendben van, megvesszük." Az egyik megakadályozta, hogy megigya az ötödik üveget.
Triffany rájuk nézett. "Tudjátok... nem adtam fel." - mondta részegen.
"Igen, tudjuk."
Odaadták neki a pénzt, és tántorogva ment az ajtóhoz. "Jól lesz vajon?" Az egyik aggódva nézett utána.
"Gondolom igen, erős." - mondta a másik, és töltött magának egy újabb pohár alkoholt.
"Kigúnyoltátok." Mindannyian nevettek, és folytatták az ivást.
Triffany kiment az ajtón, még mindig részeg volt. "Miért forog a föld." A falnak dőlt mosolyogva. "Jó lenne, ha elhagynám ezt az országot, miközben körözök." Körkörösen integetett a kezével, és részeg mosollyal elmosolyodott.
Carlos és a rendező befejezték a beszélgetést, és kijöttek a VIP szobából. Carlos meglátta, hogy a falnak dől, felismerte, és gúnyosan felhorkantott.
A rendező meglátta ezt, és ránézett. "Ismered őt?" - kérdezte.
"Nem. Menjünk." A kocsijához kísérte a rendezőt, egy kézfogás után a rendező elhajtott.
Carlos visszanézett az étteremre, és másodszorra bement. "Hé." Hidegen nézett Triffanyra, kezét a zsebében tartva.
Triffany ránézett. "Pizzát szeretne rendelni..." - kérdezte tőle a részeg arcával.
Carlos ránézett Triffanyra, és azon tűnődött, hogy nem ismeri fel, vagy azért van, mert részeg.
Triffany közelebbről megnézte, olyan jóképű volt, és a megjelenése egy gazdag emberhez hasonlított. "Ó, maga egy gazdag ember."
Elmosolyodott, és jóképű arccal nézett rá. "Öltöny... nyakkendő... és jóképű." Közelebb ment hozzá, és gyengéden megfogta az öltönyét.
Lábujjhegyre állt, és gyengéden megcsókolta a száját piros, puha ajkaival. Carlos döbbenten állt.
















