Elena szemszögéből
Atyaég, hallottam, ahogy mindannyian fecsegnek azokon a puccos mahagóni ajtókon keresztül. Megint megnéztem a telefonom. A francba. Már jócskán túl voltam az illendő késésen.
Mindegy. Simára igazítottam a kosztümömet, és mély levegőt vettem. Milyen furcsa, hogy a dolgok változnak – öt évvel ezelőtt a gatyám is be lett volna szarva, ha egy ilyen manhattani nagyágyúkkal teli terem
















