– Annyira sajnálom! – Még neki is kevésnek tűnt ez a saját fülében. A könnyei sem akartak apadni. – És a szüleid? Elrántotta a kezét a válláról, mintha elviselhetetlen lett volna az érintés. – Az anyámnak ez már túl sok volt… az egész, különösen ami Nalailával történt. Ami a kislányából lett… – Szünetet tartott. – Az ötödik napon vetett véget az életének, miután visszatértünk. Ismena felszisszent.