ASHLEY. – Örülök, hogy végre jobban van. Utálom, ha így felzaklatod magad, Ashley – motyogja Lucy, miközben becsukja a szekrényét. Szélesen rámosolygok, miközben elhúzódok a mellette állótól. – Tudom én, hogy igen, még akkor is, ha úgy teszel, mintha nem – ugratom, mire felém nyújtja a középső ujját, aztán mindketten nevetésben törünk ki. Egy teljesen átlagos nap az iskolában. Legalábbis annak kén