ASHLEY. – Hé, te! Azt hittem, ki sem jössz abból a szobából! – viccelődik Heather, ahogy Sinclairrel az oldalamon befordulok a sarkon. Felnevetek, és a kinyújtott karjaiba lépek, átölelve a testét. – Én is örülök, hogy látlak, Heather. – mosolygok, de nem enged el. – Sokkal szebb vagy! – bókol, mire félénken elmosolyodom. Végül leengedi a kezét a derekamról, és a falnak dől, karba tett kézzel. – R