AVA SZEMSZÖGÉBŐL Enni sem akartam. Az isten szerelmére, nem voltam éhes. A mellkasom már tele volt dühvel – forró, fortyogó dühvel. Azzal a fajtával, ami a torkodban ül, és megnehezíti a nyelést. De a gyomromnak más tervei voltak. Folyamatosan korgott, mintha nem tudná, milyen képtelenségeken megyek keresztül. Így aztán a konyhában találtam magam, a gáztűzhely előtt állva, mintha valaki oda kénysz