Már egy órája itt voltunk, és épp azon voltam, hogy azt mondjam Tristannek, felejtse el az egészet, és vigyen haza, amikor egy nő közeledett keletről, az utca túloldalán. A haja nem volt annyira szőkítve, és meglehetősen hétköznapian volt öltözve, egy fekete rövidnadrágban, egy rózsaszín trikóban, valamilyen színes mintával az elején, és papucsban, de nem lehetett összetéveszteni azt a szép arcot.
















