VEDA A városba vezető út szokatlanul csendes volt. A fekete üvegű terepjáró hátsó ülésén ültem, a lehető legtávolabb Lucától. Az egyik fickó vezetett, aki elvitt a nővérem lakásából, a szeme folyamatosan pásztázta a környéket, a fegyvere pedig mellette feküdt az ülésen. Ez volt az első dolog, amit észrevettem, amikor Luca kinyitotta nekem az ajtót, és beszálltam a járműbe. – Csak nyugodtan próbáld