MIRABELLA Az otthonom bejárati ajtaját az egyik katona löki be. Belépek, és a tekintetem azonnal a férjemre szegeződik, aki idegesen járkál fel s alá. Megáll, és dühös arccal bámul rám. Tökéletesen ívelt szemöldöke várakozóan felvonódik. Mit vár tőlem? Bocsánatkérést? Nos, rossz hír: még nem állok készen rá. "Mirabella-" Felemelt mutatóujjammal félbeszakítom. "Fogd be a szád, és ne szólj hozzám."