"Nos, köszönjük a törékeny egónk totális lerombolását, de mindezek után mégiscsak randink van, és Olivernek ebédet kell vennie nekünk." Sam odasétál, és átkarolja a vállam.
"Valójában van még egy óra" - mondom, ajkam harapdálva, a lehető legbocsánatkérőbb arccal. "De ti nyugodtan menjetek, majd én később csatlakozom." Egyáltalán nem áll szándékomban utánuk futni. Úgy érzem, ez a kis baráti buborék
















