– Tényleg? – Most veszi csak észre, hogy itt ülünk. Halálos pillantásokat vet rám, aztán Sierrára, és én nem tehetek semmit, nem mondhatok semmit. Két hatalmas fickó közé szorultam, és épp egy nagy falat hamburgert tömtem a számba. – Soha nincsenek extrák az asztalotoknál. Mindig veletek vagyunk, és sosem ültünk még veletek. Most változtattok a dolgon? Alig várom, hogy legközelebb veletek jöhessek
















