Hamarosan beesteledett, és elkezdődött a vacsoraparti. – Hunter úr, a James Csoporthoz kapcsolódó szerzői jog megsértési ügyben azt gondolom, válasszon másik ügyvédet. Lehet, hogy nem tudom elvállalni ezt az ügyet – mondta Valéria egyenesen, mellébeszélés nélkül. Miután elrendezte a fiát, Valéria megérkezett a vacsorapartira, mert beszélni akart Nicky Hunterrel az ügyvédváltásról. Semmiképpen sem vállalhatta a James Csoporthoz kapcsolódó ügyet, különben előbb-utóbb Hackett meglátná. Nicky egy pohár vörösbort tartott a kezében, és egy pillanatra megállt. – Miért? A szerzői jogok megsértése az Ön szakterülete. Nem lehetne ez Önnek nehéz. – Nekem… nekem megvannak a nehézségeim. Remélem, megérti – mondta Valéria. Ahogy beszélt, Nicky tekintete a fedetlen vállán időzött. Nicky egy negyvenes éveiben járó, zsíros hajú, középkorú férfi volt. A pletykák szerint mindig is szerette a fiatal lányokat a jogi irodában megfogdosni. – Tényleg? Valéria, ha bármilyen nehézséged van, elmondhatod nekem… – Ahogy Nicky beszélt, a keze már a szép és karcsú karja felé nyúlt. Valéria ösztönösen elhajolt. – Hunter úr, mindenesetre nem tudom elvállalni ezt az ügyet. Eközben Hackett megjelent a vacsorapartin. Fekete öltönyt viselt, magas és jóképű alakja volt, jóképű arcvonásait közöny fedte. Felvett egy pohár vörösbort egy pincér tálcájáról, amikor hirtelen megszólalt a telefonja. Hackett rápillantott a képernyőre. A nagyapja hívta. Összehúzta a szemöldökét, felvette a telefont, és belekortyolt a vörösborba. – Nagypapa, mi a baj? – Te gazember! Hadd mondjam el neked! Amíg élek, az a színésznő, Cheryl Yeats soha nem fog beházasodni a James családba! A James család menyasszonya Valéria, és az is marad! Abban a pillanatban, ahogy a telefon kapcsolt, Barron hisztérikus üvöltése hallatszott. Hackett nem tehetett róla, de egy kicsit távolabb tartotta a telefont. Miután Barron befejezte az üvöltést, Hackett visszahozta a telefont a füléhez, és egy kis türelmetlenséget mutatott. – Nagypapa, miért csinálsz ilyen felhajtást? – Az a színésznő ma nyilvánosan bejelentette a médiában, hogy hamarosan feleségül vesz. Hogy meri ezt mondani? Ha titokban mersz feleségül venni, eltöröm a lábad! Megígérem! Miután ezt mondta, Barron közvetlenül letette a telefont, látszólag rendkívül mérges volt. Hackett ránézett a letett telefonra, a szemöldöke össze volt vonva. Négy év telt el, és a nagyapja még mindig Valériát ismerte el egyetlen menyasszonyának, ami összezavarta és bosszantotta Hackettet. Hackett tényleg nem értette, mi olyan jó Valériában, hogy elnyerhette a James család összes idősebb tagjának tetszését. Ebben a pillanatban egy gyengéd női hang hallatszott. – Hackett, végre megjöttél. Olyan régóta vártam rád. Cheryl, fehér, pánt nélküli estélyi ruhában, édes mosollyal odasétált Hacketthez, és összekulcsolta a karját az övével, a szeme látszólag meglátta álmai férfiját. Hackett válaszolt, és megkérdezte: – Ma nyilvánosan bejelentetted a médiában, hogy összeházasodunk? Cheryl azonnal elpirult, és sértődötten nézett, miközben azt mondta: – Azok az újságírók folyton kérdezgettek, és véletlenül elszóltam magam. Hackett, sajnálom. Nem akartam… – Beszéljünk erről máskor. Nagypapa egyelőre nem fog beleegyezni – mondta Hackett, befejezve a maradék vörösbort a magas poharában. Cheryl édes mosolya megfagyott az arcán. – Mit ért az alatt, hogy "beszéljünk erről máskor"? – tűnődött. Olyan keményen dolgozott, hogy meggyőzze Hackettet, hogy egyezzen bele a házasságba, annyi taktikát alkalmazva és annyi erőfeszítést fektetve bele. És most azt mondta neki, hogy beszéljünk erről máskor? Még attól a haszontalan ex-feleségétől, Valériától is megszabadult Cheryl, de Cheryl még mindig nem tudta elnyerni Barron tetszését. A sértődöttség könnyei kezdtek gyűlni Cheryl szemében. Éppen akkor Hackett véletlenül felnézett, és a tekintete ismét megállt. Valéria volt az, az ex-felesége, aki az elmúlt négy évben eltűnt! Meglepetés és döbbenet jelent meg Hackett sötét szemeiben. Ezúttal tisztán látta. Tényleg Valéria volt. Hackett tekintete azon a karcsú alakon maradt, mintha attól tartana, hogy a következő másodpercben elszökik. – Valéria, miért nem jössz ma este hozzám? Beszélgessünk arról, hogy miért nem akarod elvállalni ezt az ügyet. Mit gondolsz? – Nicky megpróbálta hazacsalogatni Valériát. Hihetetlenül zsíros alak volt. Valéria nem bírta tovább. Hazamenni ezzel az öreg perverzzel olyan volt, mint belesétálni egy tigris barlangjába, ami nagyon veszélyes lenne. Jobb lenne, ha elvállalná a James Csoport ügyét! Udvariasan elmosolyodott, és hátralépett, megpróbálva visszatartani a kínosságot és a félelmet a szívében. – Hunter úr, akkor elvállalom ezt az ügyet. Van még dolgom. Most elmegyek. Ebben a pillanatban azonban Valéria megfagyott a helyén. Hackett, gyorsan haladva a tömegen keresztül, feléje sétált, dühvel a szemében. Pontosan! Feléje sétált! Miért kellett újra összefutnia vele? Miért kínozta őt így a sors? Valéria félelemtől kitágult szemekkel ösztönösen tett két lépést hátra, és Nicky karjaiba került. Nicky gonosz mosollyal szorosan átölelte, és azt mondta: – Valéria, meggondoltad magad? Akarsz velem hazajönni beszélgetni? – Félreértetted. Én erre megyek! – Valéria ellökte Nickyt, és gyorsan az ellenkező irányba indult. – Nem, nem, nem! – ismételte magában. – Nem szabad hagynom, hogy Hackett elkapjon! Valéria csendben imádkozott a szívében, miközben felgyorsította a tempóját, de magassarkút viselve nem tudott túl gyorsan sétálni. – Jaj! Hirtelen kificamította a lábát, és fájdalmasan felkiáltott. A következő másodpercben Hackett nagy keze megragadta a vállát, és mély, szexi hangja hallatszott a háta mögül. – Valéria! Állj meg ott! Valéria megdermedt, félve megfordulni. A szíve hevesen kezdett verni, és vékony izzadságréteg képződött a homlokán. Kétségbeesetten lehunyta a szemét, nem tudta, hogyan reagáljon. Éppen akkor egy csobbanás hallatszott a medencében, majd valaki azt mondta: – Nem az a szupersztár Cheryl? Hogy esett a medencébe? Hackett elengedte Valéria vállát, és a medence felé fordult. Valéria hirtelen érezte, hogy a kéz eltűnik a válláról. Meglepődve kinyitotta a szemét, és látta, hogy Hackett elsétál. Sóhajtott egyet. Anélkül, hogy visszanézett volna, elhagyta a vacsorapartit, és a parkoló felé vette az irányt. A parkolóban. Botladozva Valéria végre eljutott a parkolóba. Minden lépés kínzóan fájdalmas volt a kificamodott lába miatt. Valéria éppen kinyitni készült az autó ajtaját, amikor egy férfi karja rányomódott, erőszakosan és határozottan. – Miért futottál el, amikor megláttál? Felnézett, és a szeme találkozott a mély, sötét szemeivel. Ebben a pillanatban nagyon közel volt Hacketthez, és még enyhén érezte is a frissítő menta illatát, ami felőle áradt. Bár Valéria érzelmileg fel volt kavarodva belül, mégis nyugodtnak kellett tűnnie a felszínen. – Uram, összetévesztett valakivel. Kérem, engedjen el. Nem akart többé semmi köze Hacketthez. Hackett megvetően felnevetett, és karcsú ujjai megragadták az állát. – Azt hiszed, összetéveszteném az ex-feleségemet? Kételkedik az intelligenciámban? Valériát a férfi az autóhoz szorította, és keményen küzdött. – Hackett! Mit csinálsz?