– Kinyitom én az ajtót! – Hazel felpattant és felugrott.
– Nem, én nyitom ki. Már késő van, úgyhogy nem lehet – mondta Hamix, és felállt, figyelmen kívül hagyva a lány duzzogását.
Elgondolkodott, ki csönget ilyen későn, majd megnézte a képernyőt.
– Ez nem… Lucian? – tűnődött, miközben a mellette álló ismeretlen férfit nézte.
– Ki maga, és miért van itt? – nyomott meg egy gombot és kérdezte.
– Nina
















