A bokrok mögül négy testes alak bukkant elő, egyikük egy pillangókés markolatát villogtatta, vigyora pedig Cherise gyomrát felforgatta. Ahogy közelebb értek, meglepte őket a lány feltűnő szépsége. – Atyaég, a sziluetted alapján sejtettük, hogy dögös vagy, de ilyen közelről maga vagy a megtestesült álom – jegyezte meg az egyik férfi, láthatóan lenyűgözve. Egy alacsonyabb, zömökebb férfi szólt közbe, közelebb lépve: – Kár lenne egy ilyen szép arcot csak úgy megölni. Mi lenne, ha szórakoztatnál minket, és ha jó vagy, talán el is engedünk. Ahogy megragadta, Cherise gyors volt, mint a villám, egyetlen mozdulattal megragadta a csuklóját és a kést. Éles döféssel a combjába mélyesztette a pengét, fájdalmas üvöltést váltva ki. A többiek megálltak, váratlanul érte őket a lány vadassága. De a létszámfölényük és a nagy pénz reménye előrehajtotta őket. Habozás nélkül Cherise-re rontottak, de a lány vakító sebességgel mozgott. Egy szempillantás alatt az egyik támadót hátralökte, a másik kettőt pedig pontos ütésekkel ártalmatlanította. Hamarosan mind a négy támadó a földön feküdt, levegőért kapkodva. Egy egyszerű vidéki lányra számítottak, de egy félelmetes ellenfelet kaptak. – Ki küldött titeket? – vakkantotta Cherise, meglökve az egyik férfit a lábával. – N-senki – hebegte az, arcán a rémület maszkjával. – Úgy tűnik, nem tanultatok a leckéből – vágott vissza Cherise, felemelve a lábát, mintha újra meg akarná rúgni. – Vallok! Shirley Leach bérelt fel minket a Leach családból, hogy kinyírjunk. 300 ezret fizetett. Csak a pénzért csináljuk. Kérlek, könyörülj. Függnek tőlem emberek – könyörgött, térdre rogyva. – Shirley, az örökbefogadott? Milyen érdekes – jegyezte meg Cherise, hátborzongató mosollyal. Cherise megkötözte őket a saját kötelükkel, és az egyik telefonjukkal felhívta a rendőrséget, elküldte a helyzetét, és bevallatta velük a bűntényt. Ahogy a szirénák zúgtak a távolban, otthagyta a férfiakat, hogy szembenézzenek a törvénnyel. A négy férfi soha nem gondolta volna, hogy egy rendőrőrsön találják magukat anélkül, hogy egy centet is kerestek volna, de most már inkább ott vannak, mint hogy Cherise haragjával nézzenek szembe. ***** A Mondial Regalia szállodájában, miközben Morris befejezte a videóhívását, Steven belépett. – Mr. Chivers, kaptunk egy megbízást egy régi hangfájl helyreállítására, és hajlandóak tízmilliót fizetni – tájékoztatta Steven. Morris ivott egy kortyot a kávéjából, majd elutasította. – Mondd le. Nem éri meg az erőfeszítést. – Értettem – válaszolta Steven. Éppen akkor csörgött a telefon a konferenciaasztalon, Morris nagymamájának helyéről érkezett hívás. – Jó napot, Mr. Chivers – köszöntötte egy tisztelettudó hang a vonal túlsó végén. – Ruth, mi a baj? – kérdezte Morris lágyan. – Mrs. Chivers tegnap este elájult. Dr. Jones szerint ugyanaz az állapot, mint korábban – jelentette Ruth, aki Phoebe gondozásáért felelős. – Értettem. Hamarosan ott leszek. Kérlek, gondoskodj a nagymamámról – kérte Morris. A vonal megszakítása után Morris rágyújtott egy cigarettára, és mélyen beleszívott. – Szervezd meg a holnapi visszatérésemet Betricóba – utasította, miközben a füst gomolygott.