Gabriel szemszögéből Összeszorítottam az öklömet, miközben néztem, ahogy Clairessa kortyol a borból, és lágyan mosolyog Danielre. – Finom – mondta, nyelve végigsimítva az alsó ajkán, mintha ízlelgetné az ízét. – Mondtam én – válaszolta Daniel egy önelégült vigyorral, tekintete az ajkán időzve a kelleténél tovább. Pontosan tudtam, mire gondol, és ez nem fog megtörténni – nem amíg én is itt vagyok.