Emily ágya mellett ült, elmerülve a kórházzal kapcsolatos gondolatok viharában, majd érezte, hogy valaki enyhén megszorítja a kezét. Lenézett; egy apró, törékeny mosoly jelent meg, ahogy álmos szemek nyíltak ki. – Anya... hol vagyok? – Emily hangja halk és zavart volt. Emma megnyugtatóan mosolygott, és végigsimította Emily haját. – A kórházban vagy, édesem. Hogy érzed magad? – De... én az iskolába