ZAIA.
HÁROM ÉVVEL KÉSŐBB…
Összefonom az ujjaimat, a könyököm a felső emeleti irodám sima márványasztalán pihen. Gúnyosan felhorkanok, ahogy a férfi előttem tovább hadovál.
Feltekerem a szemöldököm, és végre közbeszólok. „Santoni úr, az idő drága, és nekem dolgom van, üzleteket kell kötnöm, és pénzt kell keresnem. Szóval, rátérhetnénk a bizonyítékra, amit ezek a céges iratok mutatnak?”
Az arca elsá
















