Ázunk-fázunk. Ezúttal már nem csak ő bőrig ázott, és iszonyúan hideg van. "Gyere," mondja halkan. Megfogja a csuklómat, futásnak ered, és visszaindulunk oda, ahol a kocsimat hagytam. "Teljesen el fogunk ázni!" kiáltom Sebastiannak. A parókám már teljesen átázott, és a saját hajam is. A nadrágom, a blúzom, mindenem csuromvizes, és nem várom, hogy így beüljek az autóba. Égi Atyám! "Nem sokat tehetün