– Hű, te aztán sok mindenre emlékszel velem kapcsolatban.
– Én azokra a dolgokra emlékszem, amiket a legjobban szerettem benned.
Ahogy beszélgettek, az idő csak úgy repült, és a hőmérséklet is egyre lejjebb kúszott. Maximus levette a zakóját, és gyengéden a vállára terítette, szorosan magához húzva őt. Egy ideig csendben ültek, majd Maximus megtörte a csendet: – Mary, kérlek, gyere haza.
Ez a vára
