Alexander szemszöge - Jól aludtál? - suttogtam, látva, hogy Emily csendben fekszik a karjaimban. Már egy ideje ébren volt, mégsem tett erőfeszítést a mozgásra. - Igen - mondta, felemelve a tekintetét, hogy visszanézzen rám. Kék szemei sötétebbek voltak a szokásosnál, és boldognak és nyugodtnak tűnt. - És te? - kérdezte, hangja olyan meleg volt, mint egy nyári szellő. - Ugyanúgy - mondtam rekedten,