Egy kopogás a nyitott ajtómon felnézésre késztet. – Valaki keres téged, Ava – mondta Lydia. Végre sikerült rávennem, hogy a nevemen szólítson, ne kisasszonynak vagy asszonynak. Hálás vagyok Lettynek, amiért meggyőzött, hogy engedjem maradni, mert óriási segítség. Még a házimunkák egy részét is elvégzi helyettem. Nem tudom, hogy éltem volna túl nélküle. – Ki az, anya? Megkérem, hogy engedje be, aki