Oda vezetett az étkezőasztalhoz, ahol a reggeli várt. Megpillantottam összefonódó kezeinket, és pánik hasított belém. Visszarántottam a kezem, elkerülve a tekintetét.
"Tudom én," motyogtam, leülve a vele szemközti székre.
Nem kommentálta a visszahúzódásomat, csak elfoglalta a helyét. Ekkor vettem észre az áfonyás pogácsák tányérját.
A kedvenc áfonyás pogácsáim.
"Csak nyugodtan," mondta, észrevéve
















