Közelebb hajolt, ajka súrolta a fülemet. "Azt hiszem, van rá elég időnk. Elég sokat éltél át ma este. Majd legközelebb." A hangja rekedt suttogásba ment át. "Tartozol nekem eggyel. Emlékezz rá." Hőség öntötte el az arcomat. A földet bámultam, képtelen voltam elviselni a mindentudó tekintetét. Felállt, felhúzta a nadrágját és a pólóját, majd a kabátját a vállamra terítette, mielőtt a karjaiba emelt