– Kuss! – A hangja egy oktávval mélyebbre süllyedt, parancsoló és hideg volt. – Most én következem. Kigombolta a nyakkendőt a gallérja alól. – Kezeket fel! Csak egy pillanatig haboztam, mielőtt a fejem fölé emeltem a karjaimat. A selyem nyakkendővel körbetekerte a csuklóimat, összekötözve őket. – Na, – mondta, megcsodálva a munkáját. – Sokkal jobb. Ujjai végigsimítottak a karjaimon a vállaimig. –