Szorosabban szorítottam a kezét. "Ne nézz hátra. Szánalmas."
Együtt léptünk be az épületbe.
A liftút örökkévalóságnak tűnt. Caelan mozdulatlanul állt mellettem, állkapcsa görcsösen összeszorulva, egyenesen az érdesített fémajtókat bámulva. A csend olyan sűrű volt, hogy szinte éreztem az ízét.
Egy pillantást vetettem az arcélére. Állkapcsának éles vonala merev volt, az izom ott rángott néhány másod
















