Judy szemszögéből
Mindhárman engem bámultak. Irene és Matt mosolyogtak, Gavinnak viszont ráncolt volt a homloka.
Tágra nyílt szemmel álltam előttük, a szívem pedig vadul kalapált a mellkasomban. Fogalmam sem volt, milyen kifogást találjak, hogy ebből kihúzzam magam. Szó sem lehetett róla, hogy Gavinnel és a családjával vacsorázzak.
– Tényleg mennem kéne – sikerült kinyögnöm, miközben a vállam fele
















