Ethan bólintott, szeme sötétlett, és láttam, hogy dühös, de harapja a nyelvét. – Igen, Alfa – nyögte ki. Gyorsan elhagyta a szobát, és a konyhába sietett. Judy a helyén maradt, tekintete az enyémet kereste, mintha valamit kutatna... de nem tudtam, mit. – Büszke vagy magadra? – kérdeztem, undorral vegyes megvetéssel nézve rá. – Ez volt a célod? Bebizonyítani, hogy még mindig a markodban tartod? Rám