„Emeriel! Amie! Most a pincébe!” – dörgött Boris rabszolgatartó hangja a levegőben.
Emeriel visszarántotta a kezét, és szinte fellélegzett, olyan hirtelen ugrott talpra. Soha életében nem örült még ennyire ennek a hangnak.
– Jól szórakozunk, Boris – vetette oda Cypher fúriaként.
– Nem az én rabszolgáimmal, és főleg nem most. Létszámhiány van. Kellenek a pincébe – szögezte le Boris megfellebbezhete
















