Aekeira gyorsan a ruhájába nyúlt, és elővette a könyvet, amit Emeriel tegnap olvasott, de elfelejtette visszavinni a könyvtárba. "Nesze." – nyújtotta át neki.
Vladya nagyúr elfogadta, az orrához emelte, és mélyen beszívta az illatát. "Érzem az illatát, de nagyon halvány. Így több időbe fog telni, mire megtalálom, alig érződik rajta."
– És a kezem? – kérdezte Aekeira kétségbeesetten. – Em imádja fo
















