Félálomban ébredek, és azt látom, Lindy mereven, teljesen mozdulatlanul ül a fotelben, teljesen ébren. Ásítok, és felülök.
– Szia, mióta vagy ébren? – kérdezem álmosan.
– Csak egy-két órája… – A mondat elhal, én pedig oldalra biccentem a fejem.
– Miért nem ébresztettél fel? Egész idő alatt csak ültél ott? – kérdezem, mire vállat von.
– Nem akartalak zavarni. Sajnálom, hogy elaludtam. Nagyon udvari
















