Ott állok, és úgy bámulok Lucasra, mint egy komplett idióta. Az agyam? Teljesen leégett. Esküszöm, egy összefüggő gondolatot sem tudnék összerakni, még ha az életem múlna is rajta. És hidd el, valahol múlott.
Mia lecsap, áldott legyen a kotnyeles kis szíve, mosolyogva kitépi a dobozt a kezemből. "Ó, ez az enyém," mondja édesen. Aztán, mintha ez nem lenne elég ahhoz, hogy összezavarja Lucast, hozzá
















