Mia… te vagy a társam” – mondja Damon, és úgy néz rám, mintha a fejem tetején nőtt volna még egy fej. Az arckifejezése a zavarodottság és a kétségbeesés furcsa keveréke, de őszintén? Nem is érdekelhetne kevésbé. Körbenézek az üres játékszobában, megkönnyebbülve, hogy egyedül vagyunk. „Rendben” – mondom sóhajtva. „Essünk túl ezen.” Kihúzom magam, és egyenesen a szemébe nézek. „Én, Mia Jackson a Tel