Nagy valószínűséggel úgyis kirúgtak volna, szóval kit érdekel. – Az az igazság, te szemtelenül udvariatlan voltál, Mr. Morgós. Ha tiszteletet akarsz, először neked kell adnod. – Kérem, fiatal hölgy, van fogalma róla, ki vagyok én? – Marª Colton ismét közbelépett volna, de megelőztem, elég volt. Az elmúlt három hónapban gyávát játszottam. Csak azért, mert az élet keresztbe tett, nem kellett rögtön hanyatt esnem és halottat játszanom, és a pokolba is kívánom, ha itt is gyávát fogok játszani, ahogy Arizonában tettem. – Figyelj, Sárkányszív, engem nem igazán érdekel, ki vagy. Ahogy kinézel, van pénzed, és talán ezért gondolod, hogy megteheted, hogy akármilyen módon bánj az emberekkel, de a pénzed nem ér nekem semmit, szóval miért nem fogod a pénzedet és a nagyképűségedet, és mész a francbaª – Katª – Sloaneª Jared és Colton félbeszakították a lemondó beszédemet, mielőtt a lényeghez értem volna. Hirtelen harsány nevetés tört ki, ahogy Mr. Morgós kettéhajolva nevetett. – Tiéd a szerződés, Lyon. – Nyújtotta a kezét Coltonnak, miközben majdnem megfulladt a nevetéstől. Colton tőle rám, majd vissza nézett, mielőtt megrázta a fejét és elfogadta a kezet. Fogalmam sem volt, mi a fenének történt itt. – Vissza a munkához, a műsornak vége, és ez rád is vonatkozik, Sloane. Megfordultam és visszamenekültem az irodába. *** COLT *** Megvártam, míg csak Jared és én maradtunk a folyosón, Marcus pedig elment a bemutatóterembe a srácokkal. – Egyáltalán nem az, aminek látszik, igaz? – Nem! – Mi a fasz folyik itt, Jared? – Meg kell várnod, hogy megtudd. A kurva életbe, épp most hozott össze nekem a legjövedelmezőbb üzletet. Egy szerződést, amire már egy éve vadászom, és egy üzletet, ami a motorjaimat az egész világon elterjeszti. – Mondj valamit, Jared, fel fogja forgatni a helyem? – Áh... hát nem rossz értelemben. Teljesen rámeredtem a ne szórakozz velem pillantásommal. – Mire számíthatok? – Csak annyit mondok, hogy jó újra látni a régi Katet, miután azok a seggfejek mit tettek veleª Hirtelen abbahagyta és elhallgatott. Égető érzés fogott el, ahogy ökölbe szorult a kezem. – Milyen seggfejek, miről beszélsz? – A kurva életbe, nem az én dolgom elmesélni... – Hülyeség, valaki bántotta? Miért a fenébe voltam ennyire dühös már a puszta gondolatra is? Az ajtó felé néztem, amin épp most ment be. Mi a fenének folyik itt? – Nem mondhatom el neked, haver. Rajta múlik, kinek mondja el, de tudd, hogy rossz jelenet volt, és jól jött ki belőle, de... a kurva életbe, haver, ez rossz volt. Valahogy azon kaptam magam, hogy követem az irodába, nem számít, hogy az ember, akit az elmúlt egy évben próbáltam lefoglalni, éppen most várt rám, hogy üzletet kössünk. Olyan üzletet, ami engem és a fiúkat belátható ideig elfoglalhat, nem beszélve arról, hogy egy csomó pénzt keresünk, és a motorjaink világszerte elismertek lesznek, sok más előnnyel együtt. Jared valami baljósra utalt a múltjában, és bolond vagy sem, éreznem kellett, hogy látom, és hogy megbizonyosodjak róla, hogy jól van. Visszaült a számítógép mögé, a szeme a képernyőre szegeződött koncentráltan, vagy legalábbis jó benyomást keltett a koncentrálásról. Időt szántam arra, hogy tanulmányozzam, és láttam, hogy szoros kontyba van fogva a haja, két ceruza áll ki belőle. A ronda szürke zakó doboznak tűnt a kis testén, ahogy görnyesztette a vállát. Amikor felnézett, ismét elkapott a szemeinek páratlan szépsége. Mély indigókék színűek voltak, egyetlen fekete pötty nélkül. Sőt, ami ragyogóvá tette őket, az a fehérje volt, és nem volt rajta folt, vörösség, semmi. Csak tiszta, világos fehérje, mint egy babánál. Elveszhettem volna bennük, vagy talán nem. A szemét felém vetette, majd vissza, még jobban görnyesztve a vállát. – Mit szólsz magadhoz, Sloane? – Öhm... – Harapdálta az ajkát és lehajtotta a fejét. – Sajnálom? – Miért kérdezel mindent? – Nem tudtam, hogy csinálom, izé... mármint Colton. – El akarod mondani, mi történt veled és Grimaldival? – Az úr egy kicsit kellemetlen volt... – Mondd ki, a vén faszfej egy udvariatlan seggfej. Amit tudni akarok, az az, hogy mit tettél, ami miatt felajánlotta nekem azt az üzletet, amivel már majdnem egy éve vacakol. – Semmit, abszolút semmit. Biztosan jól tudta alakítani az ártatlant. Ha nem hallottam volna, ahogy nekimegy, megesküdtem volna, hogy egy félénk kis valaki, de megpillantottam a tüzet benne. – Nem mondtam, hogy ha valaki zaklat, gyere hozzám? – Öh, hát, túl gyorsan ért ide ahhoz, hogy bármit is tegyek. – Ne hagyd, hogy ez még egyszer megtörténjenª Megcsörrent a telefon, és félbeszakított. Épp jó, mert kifogytam a szarságokból, amibe beleköthetnék, hogy kifogást találjak a maradásra. Hogy a fenének akarnék, az meghaladta a képességeimet. A lány, bár csodálatos szemei voltak, úgy öltözött és viselkedett, mint valakinek a nagymamája. Mármint, amikor nem tüzet okádott, mint egy pokolmacska. – Igen, asszonyom, itt van... Katarina asszonyom... nem, asszonyom, ez az első napom... tegnap. Hallottam az anyám visítását a szoba másik végéből. A kurva életbe. Odamentem, hogy elvegyem a telefont, mielőtt ki tudja, mit mond. – Én átveszem. Átadta a telefont, homlokráncolva. Anyunak hajlamos volt ilyen hatása lenni a gyanútlan emberekre. – Anyuª – Ő az, Colton, Char-nak igaza volt, alig várom, hogy elmondjam neki, mikor találkozhatok vele... – Folytatta tovább, nem hagyva, hogy egy szót is szóljak. – Anyu, nem, ez most nem fog megtörténni. Miért hívtál? – Az éves Memorial Day barbecue piknik. Emlékeztetned kell a srácokat. Kiküldtem a meghívókat, de még nem mindenki válaszolt, és szükségem van a létszámra. Azt is tudnom kell, hogy van-e valamilyen különleges étel, amit el kell készítenem. Tudod, Linda tavaly lett vegetáriánus, és nekem képben kell lennem, hogy mindenki el legyen látva. Most mesélj Katarináról, olyan édes, mint amilyennek hangzik? – Nem fogjuk ezt a beszélgetést folytatni, anyu. – Ó, értem, ott van melletted. Nem baj, majd később beszélünk, és minden részletet akarok. Hű, egy új lányom, alig váromª – Mennem kell, anyu, itt dolgozom. – Oké, fiam, beszélünk később. – Letettem, mielőtt újra kezdte volna. – Ha ez a hölgy ide telefonál, ne áruljon el semmilyen információt, különben tíz másodperc alatt tudni fogja az egész történetét, higgye el nekem. Utáltam a fájdalom múló pillantását, ami átfutott az arcán. – Vissza kell mennem. – Oké. Elmentem, azon tűnődve, mi az a fájdalom a szemében. Volt ott valami, és tudni akartam, mi az a kurva életbe. Ha nem kapok hamar válaszokat, akkor egyszerűen kiverem a szart Jaredből. *** KAT *** Tíz másodperc alatt tudni fogja az egész történetét. Milyen lehangoló gondolat. Kicsit szédültem akkor. Azonnali elbocsátással néztem szembe, majd a főnöknek szereztem egy jövedelmező szerződést, amit még mindig nem egészen értettem, de tudtam, hogy minden jó. Bár azt gondoltam, hogy a zsémbes öregember teljesen dilis. Colton belépett a szobába, magába szívva az összes oxigént, és egy csendes imát mondtam, hogy még egy napig fürdőzhessek a fényében. Aztán jött a telefonhívás. Nyilvánvalóan az anyja volt, és elég kedvesnek tűnt, bár egy kicsit kíváncsiskodó, szóval el tudtam képzelni, hogy igazat mond. Villámgyorsan beszél, és egyik témáról a másikra ugrik, mielőtt levegőt vehetnél. Visszaültem dolgozni az utolsó pár órára, amíg le nem járt a munkaidő. Jared nagyon izgatott volt, amikor eljött, hogy hazavigyen. Alig hallottam, vagy értettem egy szót sem, mert túlságosan lefoglalt, hogy Colton sehol sincs a láthatáron. – Szóval, el fogsz menni, igaz? – Hova? – A Lyon-féle barbecue-ra, nem hallottál egy szót sem abból, amit mondtam? – Nem, nem igazán. – Colton szülei, minden évben van egy Memorial Day barbecue piknikjük, és el kell jönnöd. Mindenki ott lesz, még az apád is benéz néha, ha nem dolgozik. – Nem tudom, mármint senki sem hívott meg... ráadásul ez csak úgy öt nap múlva lesz, és nem hoztam semmi alkalmasat, amit felvehetnék egy ilyen alkalomra. Lenéztem a ronda öltönyre és a Ratched nővér cipőire, amiket most viseltem. – Gyere már, Kat, jó móka lesz, és én is ott leszek, szóval semmi sem fog rosszul elsülni. – Nem tudom, Jared... – Legalább gondolkozz el rajta, oké? – Persze, gondolkozom rajta, de nem ígérek semmit. – Semmi gond, induljunk útnak. Ma estére van egy forró randim. – Te egy igazi kutya vagy, Jared, ki az ezúttal? – Új csaj, tudod, a csajok ásnak engem, szexi vadállat. – Ja, oké, ami neked bejön, legalább a vadállat részét eltaláltad. – Akármi is, okostojás. Játékosan nyakba akasztott, épp amikor Colton befordult a sarkon. – Viszlát főnök. – Kiáltotta Jared, ahogy elmentünk mellette. Nem vette észre azt a pillantást Colton arcán? Mintha tőröket lőtt volna a szemével. Csoda, hogy nem voltam már csak egy parázs. És mi a fenéért nézett rám úgy, mintha elárultam volna. Remélem, a dilis pasi nem gondolta meg magát a szerződéssel kapcsolatban. A kurva életbe.