"Elena, szerintem a fiad végleg megbolondult." Vállam fölött hátranéztem, hogy nem jön-e le a lépcsőn, de ismerve őt, legalább tíz percig ott fog ülni abban a könyvben, amíg nem talál valami mást, amivel az őrületbe kergethet. "Miért, mit csinál most?" "Nos, a hasam valahogy ma reggel, mintha a semmiből, elkezdett..." "MI?" Sikoltotta olyan hangosan, hogy el kellett tartanom a telefont a fülemtől.