VIOLET Halkatlanul kattant az ajtó mögöttem, ahogy kiléptem a szobából. A falnak támaszkodva becsuktam a szemem, és lassan kifújtam a levegőt, próbáltam elcsitítani a bennem tomboló vihart. Soha nem láttam még ilyennek – ilyen csendesnek, ilyen… megrázottnak. Őszintén szólva, ez megrémített. A harag, a fájdalom, a bűntudat – mindez kiült a szemére, minden mozdulatába beleivódott. És nem csak arról