Raina – Nagyon köszönöm – mondtam neki, és gyorsan megöleltem. – A hétvégén benézek, hogy megnézzem, jól van-e, oké? – Oké – egyezett bele, és a kutyára fordította a figyelmét. – Na, akkor helyezzük el kényelmesen, jó? Még egy pillanatra néztem a kutyát, mielőtt megfordultam és kimentem az ajtón. Kicsit szomorú voltam, hogy ott kellett hagynom – hát, mindig kicsit szomorú voltam, amikor egy kutyát