– Sz-Szófia – köszöntött Sam, miközben tétován felénk indult, a szeme csak engem figyelt. – Sam – köszöntem vissza. Megöleljem? Kezet fogjunk? Milyen kínos, csak álltam ott. – H-Hogy vagy? – Jól vagyok – válaszolta. Rám bámult. Úgy bámult rám, mintha a világ többi része eltűnt volna körülöttem, és a bűntudat olyan súlyos volt bennem, hogy fizikailag is fájt. – Megházasodtál. Próbáltam enyhe mosoly