A férfi, aki előttem állt, a pengeéles, szürke öltönyétől kezdve a tökéletesen belőtt, hővel és géllel formázott hajáig, az utolsó száláig, pénzt kiáltott. És nem feledkezve meg az ajkán lévő mosolyról... annyira öntelt, annyira gonosz.
Nem akartam vele beszélni, de úgy tűnt, Gabriel miatt lehet itt.
Egy apró mosolyt villantottam fel, csak ami udvariasnak tűnt. "Segíthetek?"
"Csak te segíthetsz ne
















