Cadence a semmiből bukkant elő, rámugrott és átölelt. A kölyök puszta erejétől hátra botladoztam, mire visszanyertem az egyensúlyomat.
– Cadence! – mordult rá Finlay. – Nem támadhatsz csak úgy le embereket.
– Sajnálom, Alfa. Csak örültem, hogy látom – mondta Cadence. Nagy, szomorú kutyaszemekkel nézett rám.
– Semmi baj. Én is hiányoltam – mondtam neki, és átöleltem, mielőtt letettem a földre. – Mi
















