Finlay és én leültünk a tornácáról a kertbe vezető lépcsőfokra. A nap hevét hűvösebb levegő váltotta fel, a hold egy hétre volt a teliholdtól, és a patak egyenletes tempóban folyt. Evés közben nem beszéltünk. Hozzá voltunk szokva egymás társaságához, és kényelmes csend volt köztünk.
– Jó szülinapod volt? – kérdezte, miután mindketten befejeztük a tortánkat.
– Csodálatos volt – mondtam neki.
– Félt
















