– Gyere velem haza, akkor.
– Én…
A lépcsőház nagyon tágas volt. Bár nagyon halkan beszéltünk, a hangunk visszhangzott a helyen.
Felemeltem a fejem, és határozottan kijelentettem: – Itt maradok éjszakára, és holnap megyek vissza!
Bólintott. – Rendben, én is veled maradok itt ma éjjel.
Mi a csuda?
Ahogy láttam, mennyire elszánt, valószínűleg itt maradna, ha nem mennék vissza.
Nem lévén más választás
















