Miután mindent bepakoltunk, hárman bementünk a konyhába vacsorázni. Tíz perce vacsoráztunk, és a tányérom felénél jártam, amikor valaki kopogott az ajtón.
"Valószínűleg Devin béta." Bólintottam apámnak, és felálltam ajtót nyitni.
Devin béta türelmesen állt a teraszunkon, és amint kinyitottam az ajtót, egy komor mosoly jelent meg az arcán.
"Lola." Devin béta bólintott, furcsán méregetve engem. Mögö
















