"Szükséged van egy kis szünetre." Összevontam a szemöldököm, és felálltam a székemből a szoba túlsó végében.
Odaléptem Asherhez, elfordítva a székét az íróasztaltól, a figyelméért könyörgő papírhalomtól. Vonakodva fordultak rám a szemei, sötéten és könyörögve.
"Ne menj el." sóhajtotta Asher, karjaival átkarolva a derekamat, és az arcomat a nyakam hajlatába temetve.
"Nem mennék, ha lenne választáso
















