LUCIEN – Celeste, beszélhetnénk egy percet? – A húgom megtorpant kifelé menet. Amikor felém fordult, aggodalom ült az arcán. Nem kellett mondania semmit, mert már tudtam, hogy pocsékul nézek ki. Már majdnem egy hete nem borotválkoztam. Le kellett volna vágatnom a hajamat, és talán aludnom egy keveset, de lehetetlennek tűnt aludni, amíg a társam valaki más karjaiban van. – Iszonyúan nézel ki – buko