A lélegzete felgyorsult. – Éden… – nyögte elnyújtva a nevem. Előrehajoltam, és apró köröket rajzoltam a mellkasára. – Na, mit szólsz? Azt hiszed, bírod majd a tempót? – Haraptam be az ajkam, és halkan doromboltam. Hirtelen megragadta a csípőmet, mire felsikoltottam. – Ne kísérts! Lassan lejjebb húztam a kezem, egészen a nemiségéig. – Mit mondtál? – Kérlek, Éden… – zihálta. – Mindjárt elvesztem az