Janice Lucy buzgó tekintetét nézte, és kissé hitetlenkedett.
– Milyen jóképű? Annyira, mint Christopher? – merengett magában.
– Értem. Valóra vált az álmod. Én meg lépek.
Lucy még mindig a saját világában járt, így persze, hogy nem hallotta, mit mond Janice.
Janice a vállán a táskával a lift felé indult. Már majdnem belépett, amikor egy alak bukkant fel előtte.
Nem tulajdonított neki jelentőséget.
















