Janice Lucy buzgó tekintetét nézte, és kissé hitetlenkedett. – Milyen jóképű? Annyira, mint Christopher? – merengett magában. – Értem. Valóra vált az álmod. Én meg lépek. Lucy még mindig a saját világában járt, így persze, hogy nem hallotta, mit mond Janice. Janice a vállán a táskával a lift felé indult. Már majdnem belépett, amikor egy alak bukkant fel előtte. Nem tulajdonított neki jelentőséget.