Én visszahőkölök a sarkamra, a torkom elszorul az érzelemtől. A kis, megbolygatott földkupacnak, ami előttem van, azt mondom: "Teljes szívemből szerettelek mindkettőtöket. Remélem, meg tudtok bocsátani mindenért, amiben elbuktam veletek szemben." Gondolkodom egy percig, de nincs több mondanivalóm. Így aztán keresztet vetek a mellkasomon, és visszamegyek a házba átöltözni. Ha a múltam halott és elt